már
15

Mindennapi kenyerem

| Szerző: Lady Fit | 5:29 pm

 

Ha megkérdezünk bárkit a kenyérevésről, az biztos, hogy határozott véleménye lesz, szerintem nincs olyan ember, akinek semleges lenne a kenyér. Bevallom őszintén, én szeretem a kenyeret, de nem feltétlenül érzek késztetést, hogy mindennap egyek is. Ellenben például apukámmal, aki a barnakenyeret nehezen   viseli, s ha mégis barnát eszik, akkor az tutira karamellel vagy kakaóval színezett fehérkenyér, kevés tönkölyliszttel bekeverve, csak a rend kedvéért. Nem is értem, hogy azok a pékek miért nem rohannak ki az ilyenek ellen, akik valóban rendes, tisztességes rozskenyeret gyártanak rozslisztből. De akkor ott a kérdés, hogy fehér vagy nem fehér? 
Egyértelmű, hogy a rozs és a teljes kiőrlésű kenyerek előnyt élveznek az egészséges táplálkozás szempontjából, hiszen a maghéj és a csíra olyan fontos tápanyagokat tartalmaznak, amire nagy szüksége van a szervezetnek. Arról nem is beszélve, hogy értékes rosttartalma miatt az egészséges emésztést segíti elő. A tökéletes teljes kiőrlésű kenyér azonban már- már mitikus szereplő a pékségek polcain, szinte csak egy- két helyen és a saját konyhánkban lehetünk biztosak benne, hogy jó kenyér kerül az asztalunkra. Milyennek kell lennie a jó kenyérnek? Szerintem készüljön rozslisztből vagy tönkölylisztből, és lehetőleg legyenek benne magok is. Nálam a favorit a tökmag és a lenmag, mindkettő rendkívül egészséges. Sok fehérkenyér rajongó ilyenkor rögtön azt hozza fel, hogy a rozsliszt nagyon drága, a kenyérsütő is az, és a pékségben is többe kerül az ilyen liszt. Azt is elhiszem, hogy mindig lesznek rétegek, akik egyáltalán nem engedhetik meg maguknak, de mégis úgy gondolom, hogy sokan megtehetnék, mert az egészség megfizethetetlen, és valószínűleg érdemesebb most egy kicsivel többet költeni adott esetben a kenyérre, mint később a kórházi kezelésekre. A másik fontos dolog az, hogy a tápanyagban gazdagabb kenyérből nem kell 3 vastag szelet, hogy úgy- ahogy jóllakottnak érezzük magunkat. Nem boszorkányüldözést akarok most indítani a fehérkenyér ellen, mert ennek ellenére úgy gondolom, ha egy évben kétszer eszem egy jó vörösboros marhapörköltet és fehérkenyeret kínálnak hozzá, akkor nem fogom elutasítani, mert ha jól esik, akkor nem kell megtagadni magunktól semmit, ami fontos, az a mértékletesség. Mivel gyermekkorunkban is fehérkenyeret kaptunk otthon így a barna- teljes kiőrlésű kenéyr fogyasztása is leginkább megszokás kérdése. Én is így kezdtem anno, azt mondtam magamnak, hogy najó, mától változtatok kicsit, és ha tehetem barna kenyeret eszem, mert tudtam, hogy ezzel tehetek valamit magamért, az egészségemért. Nem telt bele néhány hét, és teljesen megszoktam, hogy valami más ízt eszek, és elkezdtem szeretni ezt a kicsit savanykás, sűrű, újfajta kenyeret. Nem állítom, hogy ez mindenkinél beválik, de az esetek többségében  szerintem hatásos lehet. Azt sem gondolom - és ezt a kenyér- elleneseknek  mondom - hogy minden nap, minden étkezésre kell kenyeret enni, mert a jó minőségű, tàpanyaggal zepi kenyér csupán egy az ezerféle alternatíva közül, ami biztosíthatja a kiegyensùlyozott és változatos étrendet.

 

Bookmark and Share

A bejegyzés trackback címe:

https://bfit.blog.hu/api/trackback/id/tr1001841725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

annpnn 2010.03.18. 00:11:34

de jó, hogy felhoztad a témát! kenyérfan vagyok!!! és hyperinsulinemiás...tehát elvileg a kenyér kéne, hogy az első számú ősellenségem legyen. na itt hívnám fel a cukorbeteg olvasók figyelmét arra, hogy ez egy tévhit! szénhidrátot (lassan felszívódót) a "mi fajtánknak" is kell bevinnie, persze számolgatás mellett, de egy jól megválasztott kenyér ilyenkor igenis megengedett lehet! sőt. vannak olyan értékes gabonák, amelyek máshogy be sem tudnának jutni a szervezetünkbe. Lady drága pedig jól írja, nem mind arany, ami fénylik, de a gondos utána járás és helyes választás után (vagy otthoni sütés eredményeképpen)juthatunk még kenyér-élvezethez. és pont a számolgatás végett: egy jóféle rozskenyérből 1 kis szelet is laktató és pont annyi szénhidrát adagot tesz ki, ami még belefér egy reggelibe vagy egy vacsiba. a XV. kerületben pl. az önkormányzattal egy úton van egy jó kis pékség, ahol tényleg azt teszik a kenyérbe, amit ráírnak és nem elérhetetlen áron. és a hőn szeretett Lipóti hálózatnak is köszönet a jól sikerült sütéseiért! ...mindentől függetlenül nagy álmom még az életben egy kb. fél kilós fehérkenyeret lekvárral elfogyasztani, de ez az, ami álom marad :)
viszont köszi a témáért Lady, még olvasni és írni is jó volt róla!

Lady Fit 2010.03.19. 11:55:23

Köszi annpnn, én egyébként sütök kenyeret, van egy forrásom, aki ellát pur- pur liszttel. Az ebből a lisztből készült kenyér is ragacsos, de tele van minden jóval, a zabpehelytől kezdve a tökmagig. A boltokban többnyire horror az ára, habár múltkor láttam a corában elősütött bagett verziót is. Ki is fogom próbálni.

annpnn 2010.03.19. 17:12:12

az elősütött dolgok nincsenek telenyomva mindenféle adalékokkal, E akármikkel?

tracy77 2010.03.19. 19:57:35

@Lady Fit: Szerintem sokkal jobb ha otthon sütöd mert csak akkor tudhatod mi van benne.Ráadásul ezek a kenyerek napokig megtartják állagukat és így árban is jobb, és nincs száraz kenyér a kukában.Ha tudtok jó beszerzési forrást szóljatok!
süti beállítások módosítása