Ha ezt a szót meghallom, akarva- akaratlanul mindig a Bomfunk MC féle freestyler jut eszembe, free- free- freestyler... Na jó, nem erre gondoltam, amikor meghallottam, hogy van ilyen aerobik irányzat, hanem megvallom őszintén azt hittem, hogy improvicáziós dance lehet, freestyle, meg minden. De aztán kiderült, hogy ez valami egészen más.

A freestyler egy újkeletű eszköz. Adott egy board, két gumikötél, és mindezzel Te folyamatos összeköttetésben vagy, a lábadon egy heveder, a kezedben pedig a gumikötél vége. Hogy jobban lássátok miről is beszélek: 

Ha mindez első pillantásra szadistának tűnik, akkor remélem nem tántorítok el senkit, de valóban az. Ugyanis azt mindenki viszonylag az óra elején megtapasztalhatja, hogy milyen az, amikor minden végtagunkon van ellenállás mozgás közben.

Ugyanakkor a helyhez kötöttség ellenére korántsem unalmas. A síelésre emlékeztető alapmozdulatoktól kezdve a táncos mozdulatokon át a legkülönbözőbb talajgyakorlatokig a lehetőségek tárháza gyakorlatilag csak az edző fantáziájától függ.

Ugyanakkor életem első és remélem nem utolsó Freestyler óráját sikeresen túléltem, sőt, annak ellenére, hogy előtte hajnal egyig dolgoztam, iszonyatosan jólesett, pedig őszontén nem ezeket a típusú órákat kedvelem, ahol a kihajtják belőlem a lelket is, de néha kell ez is, illetve azt is tudom, hogy mások meg pont ezekre szeretnek járni. Mindenesetre az izomlázam másnap, és harmadnap is éreztette velem a Freestyler jótékony hatását.

Szóval ha egy minden porcikát átmozgató, optimális terhelést nyújtó újfajta, változatos edzésre vágytok, akkor mindenképpen próbáljátok ki a Freestyler- t.

Itt próbálhatjátok ki: 

Tornaréna

Nem tudom, hogy ti, hogy vagytok vele, de ez a nagy hőség engem teljesen kikészít. Aludni nem bírok, a munkahelyemen meg olyan durva a klíma (hála a kedves férfi kollégáknak, akiknek 18 fok az optimális környezet), szóval egyszerűen kikészülök a nap végére.
Az edzőteremben meleg van (légkondi ide vagy oda), otthon is meleg van (légkondi csak végső esetben bekapcsolva), gyakorlatilag bármit csinálok, izzadok. Vagy ahogy ma a fácsén posztolta a Nike: ilyen hőségben akkor minden jóga bikram jóga? Egyébként szerintem igen, de inkább az a gond, hogy a motiváció hiányzik. Ergo itthon légkondi alatt tornázgatok, vagy hajnalban futkosok. Ez maradt, de nem csüggedek, lesz itt még kicsivel hűvösebb is és nagyobb kedv a mozgáshoz. Habár lehet, hogy a koléganőim csinálják jól, éjszakai salsapartyval égetik a kalóriákat, ehhez viszont az is kell, hogy az ember kerülje az alkoholt és időben ágyba kerüljön (aludni!), mert az alvásmegvonás is bizonyítottan szaporíthatja a pluszkilókat. Hiszen így nincs elég ideje a szervezetnek, hogy feldolgozzon mindent és regenerálódjon.

De, mint említettem, 5 órákat alszom, és igen, bevallom, egy kis rosé (pohárka) jól is esik néhanapján. Egyébként érdekes, hogy edzésnapokon rá sem bírok nézni az alkoholra, még ha az csak egy kis pohár bor is. A csokival és a fagyival bezzeg nem ilyen a viszonyom, sőt, a fagyival igen közeli kapcsolatba kerültem az idei nyáron. Sajnos. Soha nem voltam egy fagyi rajongó, max egy gombóc, azt is ímmel - ámmal, jégkrémet is csak anyuéknál ettem néhanapján, szóval nagyobb rendszert nem csináltam belőle. De idén, szóval rákaptam, nincs mit szépíteni. Nem mondom, hogy csupa jó hatással volt rám, de most három intenzív hét jégkrém mánia uán letettem eme bűnös szenvedélyemről. Most 6 napja vagyok tiszta. És nem hiányzik. Lehet, hogy megcsömörlöttem, de persze az is közrejátszik, hogy jövő héten fontos eseményre megyek, így a lehető legtöbbet szeretném magamból kihozni. Márpedig évente a néhány hét túlkapásom, amikor finomított cukrot viszek be, nem hagy szép nyomot a bőrömön. Nem jó a finomított cukor senkinek, persze van, akinél nem ilyen direktek a tünetek. Én azonban érzem, hogy valami nem OK. Ehhez persze az is kell, hogy figyeljünk a szervezetünkre, mert folyamatosan jelez nekünk, hogy mit csinálunk jól vagy rosszul. De most azt hiszem mélyebben nem megyek bele. Mert ez is amolyan laza, nyáresti posztolgatás.

Már két hét sincs az év aerobik táboráig, aki teheti az ne csak napfürdőzni szaladjon le a Velencei tóra, hanem mozgassa is át magát a magyar és külföldi sztárprezenterekkel.

Hogy szerintem miért jó egy ilyen hétvége? Aerobik kedvelőként magával ragad a hangulat, és a jó társaság, edző palántaként, vagy akár edzőként pedig az sem elhanyagolható, hogy itt valóban a legjobbakról tanulhatunk.